A hidraulikus munkahenger elve magában foglalja a hidraulikus folyadék nyomásának felhasználását a dugattyú hengeren belüli oda-vissza mozgatására, ezáltal elérve a mechanikai energia átvitelét és szabályozását.
Alapvető alapja a Pascal-elv,{0}}konkrétan az az elképzelés, hogy a nyomás a zárt folyadékon belül minden ponton egyenlő; következésképpen egy kis-felületű dugattyún keresztül történő nyomás lényegesen nagyobb erőt tud kifejteni egy nagyobb-felületű hidraulikus munkahengeren. Egy tipikus hidraulikus munkahenger-rendszer egy hidraulikus szivattyúból, vezérlőszelepekből, egy működtetőből és a kapcsolódó csövekből áll; Különleges előnyöket kínál, mint például a nagy teljesítménysűrűség, a gyors válaszidő és a kényelmes sebességszabályozás.
Működési mechanizmusa nagyjából négy szakaszra osztható:
Beszívási szakasz: A hidraulikus szivattyú nyomás alá helyezi a folyadékot, amely a vezérlőszelepen keresztül a henger rúd{0}}kiskamrájába áramlik, és kifelé hajtja a hidraulikus nyomószárat.
Munkafázis: A hidraulikus nyomás a nyomószár effektív felületére hat (pl. egy 100 mm-es furatátmérőjű henger effektív területe kb. 7854 mm²), ezáltal lineáris tolóerőt hoz létre (Nyomás × területként számítva).
Visszatérési szakasz: A vezérlőszelep megváltoztatja a folyadék áramlási útvonalát, a folyadékot a henger rúd{0}}oldalsó kamrájába irányítva, és a dugattyúrúd visszahúzódását okozza.
Nyomáscsökkentési fokozat: A felesleges hidraulikafolyadékot egy nyomáscsökkentő szelepen keresztül visszavezetik a tartályba.
